A leggyakoribb betegségek és tünetek

Mik a leggyakoribb betegségek, tünetek, amelyekkel felkereshetik munkatársainkat?

Fontos tudni, hogy csak orvos adhat diagnózist: az öndiagnózis, pláne az önkezelés nem jó megoldás, mivel laikus számára megtévesztőek lehetnek a tünetek, tünetcsoportok, és egy rosszul diagnosztizált vagy félrekezelt betegség a beteget életveszélybe is sodorhatja. Az alábbiak tehát tájékoztatásul szolgálnak betegeink számára.

Magasvérnyomás-betegség

Az erekben folyó vér túlzottan megfeszíti a véredények falát magas vérnyomás esetén. Az optimális vérnyomás értéke 120/80, avagy annál alacsonyabb. A magas vérnyomás (vagyis a hipertónia) a legelterjedtebb szív- és érrendszeri betegség. Az emelkedett vérnyomás panaszmentesen, észrevétlenül is okozhat szervkárosodást.

A magas vérnyomás eleinte nem, vagy csak alig észlelhetően okoz tüneteket. Így gyakran tünet helyett már a hipertónia káros következményeit érzékeli a páciens. Ezért kiemelten fontos a megelőzés. Amennyiben az alábbi tüneteket észleli, forduljon mielőbb orvoshoz:

  • reggeli fejfájás
  • tarkótáji nyomás
  • gyengeség
  • koncentrációzavar

Hasi fájdalom

Hasfájásnak nevezhetünk bármilyen fájdalmat, amely a mellkas és a medence között jelentkezik. A fájdalom lehet görcsös, sajgó, tompa, lüktető vagy éles.

A több, mint egy napig tartó hasi fájdalom oka leggyakrabban valamilyen emésztési probléma, gyulladás vagy betegség, amely a hasi szerveket érinti. A hasüregben található szervek, amelyek a fájdalmat okozhatják az alábbiak lehetnek:

  • Vékonybél
  • Vastagbél
  • Vese
  • Vakbél
  • Gyomor
  • Epehólyag

Reflux betegség

A reflux (másnéven nyelőcsőreflux vagy GERD) a leggyakoribb emésztési probléma, mely során a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. A beteg torka és gégéje is irritált, továbbá gyomorégést, émelygést tapasztal, mely többnyire gyomorfájdalommal, valamint savas szájízzel jár. A nyelőcsőbe jutó, savas gyomortartalom felmarja a nyelőcső nyálkahártyáját, és ott gyulladást, súlyosabb esetben fekélyt okozhat. Magyarországon minden második embert érint a rendszeresen vagy alkalmanként előforduló gyomorégés.

Abban az esetben beszélhetünk reflux betegségről, ha legalább kétfajta panasz lép fel heti háromszor, vagy annál többször az alábbiak közül:

  • Gyomorégés;
  • Fokozódó nyálelválasztás;
  • Gyomortartalom visszaöklendezése savas felböfögéssel;
  • Maró, égő érzés a nyelőcsőben;
  • Nyelőcső gyulladás következtében fellépő, fájdalmas nyelés.

Vesegörcs

Egészen gyakori betegség a vesegörcsöket legtöbb esetben okozó vesekövesség. A férfiak 10, a nők 5 százalékát érinti.

A görcs a vesék körül kezdődik, deréktájékon, és férfiaknál a herékbe, combra, a nőknél a nagyajkak és a hólyag felé sugárzik. Ilyenkor a beteg nagy fájdalmakat él át, intenzitását számos szakember a szüléshez hasonlítja. A kövek felsérthetik a nyálkahártyát is, ami miatt a vizelet véressé válhat. A görcs a kő hólyagba kerülésekor hirtelen jelentősen enyhül, a hólyagból való kijutás már jóval kisebb fájdalommal jár.

Vesegörcskezelésekor az esetek jelentős részében nem szükséges sebészi beavatkozás, egyszerűbb terápiákkal elő lehet segíteni a kő távozását vagy oldódását. Bő folyadékbevitellel gyorsítani lehet a kő távozását, emellett vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók és görcsoldó gyógyszerkészítmények gyakran segítenek a fájdalmon.

Nem szűnő fájdalom, vagy véres vizelet esetén forduljon orvoshoz!

Epegörcs

Az epegörcs az epekövességgel összefüggő rendkívül fájdalmas tünetegyüttes. Epegörcs esetén az epekő ideiglenesen elzárja az epevezetéket, ez pedig görcsös fájdalommal, hányingerrel, hányással, lázzal járhat együtt.

Az epegörcs tünetei lehetnek:

  • a has jobb felső részén, a jobb bordaív alatt jelentkező rendkívül erős, görcsös fájdalom;
  • a fájdalom kisugározhat a jobb vállba, a derékba vagy a hátba, a lapockák közötti területre;
  • hányinger és hányás;
  • teltségérzet, gyomorégés, puffadás, gyakori böfögés.

Az epegörcs kezelésénél elsősorban a tünetek enyhítése a cél. Ezt erős fájdalomcsillapítókkal, görcsoldókkal vagy hányinger-csillapítókkal érhetik el. Mivel az epegörcs nagyon gyakran hányással jár együtt, fontos lehet a folyadék pótlása.

Nem szűnő fájdalom, láz, csillapíthatatlan hányás, a bőr vagy a szem sárgasága esetén haladéktalanul forduljon orvoshoz!

Menstruációs görcs

A fájdalmas görcsökkel járó menstruáció gyakori probléma: minden negyedik nőt érint. Különösen a pubertáskorban lévő lányokra, még szülés előtt álló nőkre jellemző. Szülést követően a panaszok általában csökkennek vagy teljesen megszűnnek. A menstruációs fájdalom a panaszok erőssége alapján lehet:

  • enyhe: néhány óráig tartó enyhe hasi, kismedencei fájdalom;
  • középsúlyos: egy napnál hosszabb ideig tartó közepes erősségű fájdalom;
  • súlyos: egy napnál hosszabb ideig tartó erős fájdalom, mely gyakran néhány órával megelőzi a menzeszt, és fejfájás, hányinger, hányás, súlyos betegségérzés kísérheti.

Az enyhe és középsúlyos tünetek otthoni csillapítása vény nélkül kapható fájdalomcsillapító és görcsoldó készítményekkel javasolt. Amennyiben súlyos tüneteket tapasztal, forduljon mielőbb orvoshoz!

Vakbélgyulladás

A vakbélgyulladás a lakosság mintegy 10 százalékát érinti élete folyamán, leggyakoribb a 10-30 éves korosztályban. A vakbélgyulladás legtöbbször rossz közérzettel, étvágytalansággal és bizonytalan köldöktáji, majd gyomortájéki fájdalommal indul. A folyamat előrehaladásával a fájdalom erősödik, görcsös jellegűvé válik, és a jobb alhas területére lokalizálódik (kisgyermekek ezt nem mindig jelzik). Jellemző a hőemelkedés, a magas láz vagy a hidegrázás viszont már a betegség súlyosbodását vagy szövődmény kialakulását jelzi.

Fejfájás

A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz; alig van olyan ember, aki élete során ne találkozna vele. Becslések szerint Magyarországon körülbelül egymillió migrénes van, és ennél is nagyobb azok száma, akik a visszatérő fejfájás egyéb formáiban szenvednek.

Bár a fejfájás lehet súlyos betegség hírnöke is, az esetek többségében a részletes kivizsgálás nem mutat szervi eltérést.

A fejfájás típusai:

  • Migrén: rohamokban jelentkező, súlyos, tipikus formájában (de nem mindig) féloldali fejfájás. Olyan erőteljes tünetekkel járhat, hogy az érintett csak arra tud gondolni, hogy egy csendes, sötét helyen lefeküdjön és kivárja a roham végét. Migrén ellen kifejlesztett gyógyszerek hatékonyan csökkenthetik a migrénes fejfájások intenzitását és gyakoriságát. A megfelelő gyógyszerek és néhány életmódbeli változtatás nagymértékben javíthatja az életminőséget.
  • Tenziós fejfájás: fejfájások leggyakoribb típusa. Általában enyhe vagy mérsékelten súlyos fájdalommal jár, amelynek nincs jellemző helye, a fej bármely részét érintheti. Oka a vérnyomás ingadozása lehet, a túl alacsony, vagy túl magas értékek is állhatnak ennek hátterében. A vérnyomás helyreállításával a fejfájás is gyakran megszűnik.
  • Cluster fejfájás: A cluster fejfájás előzetes bevezető tünetek nélkül nagyon gyorsan lecsap, már pár percen belül kialakul a fájdalom. Jellegzetes, hogy a fejfájás a fej valamelyik oldalán alakul ki és a roham alatt, sőt egy egész életen át ezen az oldalon marad.

Nem szűnő, rendkívül erős, hirtelen kialakult fájdalom esetén, melyhez egyéb tünetek, pl.: hányás, látászavar, féloldali bénulás, beszédzavar társul, azonnal forduljon orvoshoz!

Megfázásos panaszok

A nátha, köznyelvi nevén a megfázás, mindazon betegségek gyűjtőfogalma, amelyet a felső légutakban vírusok okoznak. Igen gyakori megbetegedések, de többnyire komplikációk nélkül zajlanak le. legtöbb esetben különböző vírustörzsekhez tartozó vírusok okozzák, a leggyakoribb az orrnyálkahártya gyulladásáért felelős rhinovírus és az RSV (respiratórikus szincicális vírus).

A tüsszögést, az orrdugulást enyhe torokfájdalom, köhögés kíséri, emellett az orrfolyás is gyakori tünet.

A betegséget nem lehet gyógyítani, csupán a tüneteket enyhíteni. Erre a patikában vény nélkül kapható gyógyszerek színes választéka elérhető. Mindemellett fontos a bő folyadék fogyasztás és megfelelő folyadékbevitel.

Láz

A láz emelkedett testhőmérséklettel járó állapot, egy tünet, melyet kiválthat fertőző és nem fertőző betegség, külső hatás is. Maghőmérsékletet a végbélben és a fülben mérhetünk, ez 0,5 °C-kal magasabb a hónaljban mért, úgynevezett köpenyhőmérsékletnél.

Hónaljban mért értékek alapján:

  • 36-37 °C normális testhőmérséklet
  • 37-38 °C hőemelkedés
  • 38-39 °C mérsékelt láz
  • 39-40,5 °C magas láz
  • 40,5 °C felett igen magas láz

Végbélben mért értékek szerint pedig:

  • 36,5-37,5 °C normális testhőmérséklet
  • 37,5-38,5 °C hőemelkedés
  • 38,5-39,5 °C mérsékelt láz
  • 39,5-41 °C magas láz
  • 41 °C felett igen magas láz

Rendellenesen megemelkedett testhőmérsékletet okozhat bakteriális és virális (vírus okozta) fertőzés, gomba, parazita, bizonyos oltások, súlyosabb betegségek esetén fellépő szövetkárosodások.
A láz kisérő tünetei lehetnek: hidegrázás, izzadás, bágyadtság, bőrelváltozások.

A láz csillapítására lehetséges mechanikus és gyógyszeres kezelést alkalmazni, illetve ezeket kombinálni.

A láz csillapítására legalkalmasabb készítmények (szájon át adható és kúp formájú lázcsillapító gyógyszerek.): paracetamol (gyermekek részére leginkább ajánlott), ibuprofen, metamizol, diklofenak, szalicilsav (10 év alatt egyáltalán nem javasolt). Ezek az úgynevezett non szteroid (szteroidot nem tartalmazó!) gyulladáscsökkentő gyógyszerek, melyek fájdalom és láz csillapító hatásúak.

A mechanikus módszer az úgynevezett hűtőfürdő másnéven priznic:
Gyermek számára a kíméletesen végzett hűtőfürdő jelentheti a legkevesebb szubjektív kellemetlenséget. A didergést mindenképpen el kell kerülni, mert akadályozza a hőleadást. Segíthet, ha az aktuális testhőmérsékletű (tehát nem hideg!) fürdővizet lassan, óvatosan hűtjük, amíg nem kellemetlen, de 31 ºC alá ilyenkor se hűtsük a vizet! Gyakran kavargassuk, és a kellemesen langyos vízzel locsolgassuk a gyermek testét.

Soha ne alkalmazzunk jéghideg vizet.

Soha ne hagyjuk egyedül a lázas gyermeket a fürdőkádban!”

Allergia

Allergia a szervezet téves immunválasza. Olyan anyag, molekula ellen védekezik, mely a szervezetre ártalmatlan és egészséges emberekben semmilyen tünetet nem okoz.
Az allergia tünetei lehetnek:

  • tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás – allergiás nátha (rhinitis) / szénanátha;
  • szemviszketés, könnyezés, vörös szem – allergiás kötőhártya-gyulladás;
  • nehézlégzés, köhögés, fulladás – allergiás asztma;
  • bőrkiütés, ekcéma – ekcéma;
  • csalánkiütés;
  • anafilaxiás sokk.

Az allergia kiváltó okai lehetnek: étel, gyógyszer, por, növények, rovarcsípés, pollen, kozmetikumok.

Kezelése: A kezelésnél az első és legfontosabb tennivaló az allergén elkerülése, továbbá gyógyszeres kezelés.

Egyéb, az érintett szervtől függő allergia kezelések:

  • antihisztamin gyógyszerek;
  • hörgő tágító gyógyszerek;
  • immunrendszert elnyomó gyógyszerek (szteroidok);
  • hisztamin felszabadulást gátló gyógyszerek;
  • egyéb tüneti szerek (pl.: orrspray).

Anafilaxia

Hirtelen kialakuló, súlyos, akut allergiás reakció, mely életveszélyes tünetekkel jár.

A következő tünetekről ismerhető fel:

  • duzzadt (ödémás) nyelv, nyelési nehezítettség, rekedt hang vagy folyamatos köhögés;
  • légzési problémák (nehézlégzés, sípoló légzés, folyamatos köhögés);
  • alacsony vérnyomás, sápadtság, ájulás;
  • hirtelen jelentkező csalánkiütés;
  • állandósult gasztrointesztinális tünetek (görcsös hasi fájdalom hányás) jelenléte is utalhat anafilaxiára.

Ezen tünetek esetén azonnal forduljon szaksegítséghez (orvosi ügyelet vagy 112 vagy mentők)!

Mellkasi fájdalom

A mellkasi fájdalmat mindig komolyan kell venni, mert hátterében életet fenyegető betegség is állhat. A mellkasban számos okból érezhetünk fájdalmat. Két csoportra osztható a mellkasi fájdalom:

  • Szív/tüdő eredetű mellkasi fájdalom;
  • Nem szív eredetű mellkasi fájdalom (leggyakrabban mozgásszervi panaszok állnak a háttérben.

A mellkasi fájdalom differenciál diagnosztikája rendkívül nehéz, így amennyiben a fájdalom 20 pernél tovább tart, vagy egyéb panaszok társulnak mellé (nehézlégzés, verejtékezés, hányinger, hányás, sápadtság, ájulás érzés/ ájulás), azonnal forduljon szaksegítséghez!

Stroke

Az akut agyi érkatasztrófa – vagyis a STROKE az agyműködés vérellátási zavara által okozott, gyorsan kialakuló tünet együttes, globális vagy fokális zavarral jellemezhető. Szélütésnek vagy gutaütésnek is nevezik. Életveszélyes kórkép, mely minél hamarabb kerül felismerésre, ezáltal minél hamarabb kezdődik a kezelés, annál nagyobb esélye van a betegnek a teljes felépülésre.

A stroke tünetei lehetnek

  • féloldali végtaggyengeség;
  • féloldali bénulás;
  • hirtelen kialakuló egyensúlyvesztés;
  • mozgási zavarok;
  • átmeneti látásvesztés az egyik szemen;
  • kettős látás;
  • látótérkiesés;
  • beszédértési zavarok;
  • szóformálási nehézségek;
  • zavartság;
  • szédülés;
  • erős fejfájás;
  • hirtelen fellépő eszméletvesztés.

Ezen tünetek esetén azonnal forduljon szaksegítséghez (orvosi ügyelet vagy 112 vagy mentők)!