A magyar történelemben nem ismeretlenek a járványok. A kolera elkerülését célzó javaslatok között természetesen mindig is voltak távolról kerülendőek, más forrásokra ugyanakkor érdemes volt hallgatni.
1936-ban nem csupán Karinthy miatt aggódhatott a korabeli újságolvasó, hanem annak évtizedes jó barátjáért, Kosztolányi Dezsőért (1885–1936) is. Míg azonban Karinthy esetében a svédországi agyműtét olyan sikerrel járt, hogy az író még két évet kapott az élettől, Kosztolányi rákkal folytatott küzdelme kisebb, átmeneti javuláson túlmenően nagyon is vesztésre állt.
Az Inter-Ambulance csapata az elmúlt napokban izgalmas logisztikai feladatot hajtott végre. A fővárosban 4 mintavételi ponton közel hét és félezer embert teszteltünk le, négy nap alatt.
1891. január 5-én a Pesti Hírlap drámai hangú híradásban számol be a a Duna jegén bekövetkezett tömegszerencsétlenségről, mely azonban – hála a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület gyors és hatékony fellépésének – szerencsére viszonylag kis számú áldozattal járt.
A Magyar Távirati Iroda fotósa, Balogh Zoltán munka közben örökítette meg az ország egyetlen mobil intenzív mentőegységét, melyet az Inter-Ambulance cégcsoport tagja üzemeltet.
Ha kórházba kerül valaki, az ember egyből felkapja a fejét – főleg, ha az, aki éppen kórházba kerül, országosan ismert híresség. Nem volt ez másként 1936-ban sem, amikor a társadalmi és művészeti élet több kiválósága is egyszerre feküdt betegen különböző szanatóriumi és kórházi ágyakon – akik közül az egyik Karinthy Frigyes volt.
1887-ben Kresz Géza munkássága nyomán megalakul a Budapesti Önkéntes Mentőegylet (BÖME), mely 1890-től a ma is jól ismert Markó utca 22. szám alá helyezi át működési központját – napjainkban is itt van az Országos Mentőszolgálat Központi Mentőállomása. Az alábbiakban abba nyerhetünk bepillantást, milyen is volt itt egy éjszaka első fele 1912-ben.
A Süket fülek című rövidfilm a sztrók figyelmezető jeleire hívja fel a figyelmet, és azzal a céllal készült, hogy az érintett betegek már az első tünetek jelentkezésekor orvoshoz forduljanak, és elkerülhetőek legyenek a visszafordíthatatlan következmények. A filmben MICU is feltűnik.
A magyarországi mentők története egészen Mária Teréziáig nyúlik vissza, de az igazi áttörést a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (BÖME) megszervezésével Kresz Géza munkássága jelentette 1887-ben.